Ritkán tekintünk úgy a kritikára, mint egy mesteri fokon gyakorolható készségre. Legtöbben annyira kezdetleges szinten űzzük, hogy fel sem ismerjük a benne rejlő lehetőségeket. Pedig rendszeresen találkozunk hiányos szolgáltatásokkal, a munkatársainknál teljesítmény-kihagyásokkal, illetve sok más olyan helyzettel, amit lehetne korrigálni.
A rosszul gyakorolt kritika többnyire éppen azt a helyzetet mérgesíti el, amit helyreállítani készültünk. Egy, a kiskereskedelmi munkavállalók körében készült felmérés szerint az elsőszámú panasz a vezetőkkel szemben a helytelenül gyakorolt kritika volt. Ez rávilágít arra, hogy a visszajelzés módja és minősége milyen nagy hatással van a munkahelyi környezetre és a dolgozók elégedettségére. Nagyon fontos a másik fél nézőpontjainak figyelembe vétele, amelyet asszertivitás tréningen fejleszthetünk.
Miért fontos a megfelelő kritika?
A kritika helyes gyakorlása nem csak a teljesítmény javítását szolgálja, hanem a munkahelyi kapcsolatok megerősítését is. Amikor konstruktív és tiszteletteljes módon nyújtunk visszajelzést, az segít abban, hogy a munkatársaink fejlődjenek, és hogy a csapat egésze hatékonyabban működjön. A rosszul megfogalmazott kritika ezzel szemben rombolhatja az önbizalmat, és feszültségeket okozhat a munkahelyi kapcsolatokban.
Hogyan kritizáljunk?
- Legyünk konkrétak: Az általános megjegyzések helyett fókuszáljunk konkrét példákra. Ezzel egyértelművé tesszük, hogy pontosan mi a probléma, és elkerüljük a félreértéseket.
- A kritika célja a javítás, nem pedig a hibáztatás. Javasoljunk konkrét lépéseket a fejlődés érdekében, és kínáljunk fel támogatást is.
- A kritika időzítése és helye is fontos. Lehetőleg négyszemközt beszéljük meg a dolgokat, és kerüljük a nyilvános megszégyenítést.
- Legyünk empatikusak. Hallgassuk meg a másik fél nézőpontját is. Ez a megközelítés segít abban, hogy a másik fél elfogadja és megértse a kritikát.
- Ne csak a hibákra koncentráljunk. A pozitív visszajelzések is fontosak, mert erősítik a jó irányt és motiválnak.
Jól kritizálni egy olyan készség, amelyet érdemes fejleszteni, hiszen nagy hatással van mind a személyes, mind a szakmai fejlődésre. A helyesen gyakorolt kritika nem csak a teljesítményt javítja, hanem erősíti a munkahelyi kapcsolatokat is.
A konstruktív visszajelzés érdekében:
Legyünk teljesen biztosak benne, hogy a visszajelzés építő jellegű. Ha az a célunk, hogy a személyes önbecsülésünket mások lekicsinylésével építsük, vagy hogy a saját hibáinkat elfedjük, álljunk meg. Az ilyen visszajelzés nem fog pozitív eredményt hozni, és inkább árt, mint használ. Az őszinte és jóindulatú szándék az alapja a konstruktív kritikának.
Ha jók a kapcsolataink, az a visszajelzéseknél is meghálálja magát, hiszen a másik fél sokkal nyitottabb lesz az üzenetünkre. Az erős, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok megkönnyítik a nehezebb beszélgetéseket is. A bizalom és a megértés kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a visszajelzéseinket komolyan vegyék és alkalmazzák.
Minden helyzetet lehetőleg azonnal orvosoljunk, amint felmerül. Az időben adott visszajelzés segít megelőzni a nagyobb problémákat és fenntartani a munkahelyi harmóniát.
Az úgynevezett „szendvics technika” gyakran hasznos: kezdjük egy pozitív megjegyzéssel, utána következzen a konstruktív kritika, majd zárjunk ismét pozitívan. Ez segít enyhíteni a kritikát és a befogadónak könnyebben feldolgozni azt.
A viselkedésre koncentráljunk, ne a személyre
Fontos, hogy a visszajelzésünk a konkrét viselkedésre vagy teljesítményre vonatkozzon, ne a személyre. Ezzel elkerülhetjük, hogy a másik fél támadásként élje meg a kritikát.
Használjunk én-üzeneteket
Az „én-üzenetek” segítenek abban, hogy a kritikánk személyes és kevésbé támadó legyen. Például, „Én úgy érzem, hogy…” Ez a megközelítés megnyitja az utat a párbeszéd előtt.
A visszajelzés nem egyirányú utca. Legyünk nyitottak arra, hogy mi is kapjunk visszajelzést, és fogadjuk el a kritikát ugyanazzal a konstruktív hozzáállással, amit elvárunk másoktól.
Viselkedjünk és cselekedjünk úgy, ahogy azt a másik személytől is elvárjuk. Ha halkan és nyugodtan beszélünk, nagy valószínűséggel a másik fél is ugyanígy tesz majd. Ha a hibát úgy világítjuk meg, mint egy kisebb és könnyen korrigálható esetet, a másik fél is felveheti ugyanezt az álláspontot. A példamutató viselkedés segít a helyzet békés és konstruktív megoldásában.
A beszélgetést négyszemközt folytassuk le. Ne mondjunk, és ne tegyünk semmi olyat, ami megszégyeníti a másik felet, vagy ami a tekintélyét rombolja a többi munkatárs előtt. A magánbeszélgetés lehetőséget ad arra, hogy a visszajelzés személyes és tiszteletteljes legyen, ezáltal elkerülve a nyilvános megaláztatást.
Kezdjük a beszélgetést őszinte értékeléssel, hogy a másik személy nyitottabbá váljon. De vigyázzunk, hogy értékelésünk indokolt legyen! Egy hamis bók átlátszó és sértő is lehet. Az őszinte dicséret megnyitja az utat a konstruktív visszajelzés előtt, és segít a másik félnek pozitívan fogadni azt.
Használjunk „És” Kötőszót: Váltsunk a visszajelzésre inkább egy „és”, mint egy „de” kötőszóval. Például: „A jelentés nagyon átfogó, és még célravezetőbb lenne, ha a munkabiztonság kapcsán több részletre kitérne…” Ez a megközelítés egyensúlyban tartja a dicséretet és a kritikát, anélkül, hogy a negatív rész elnyomná a pozitívat.
Vigyázzunk, hogy nyelvhasználatunk személytelen maradjon. A problémára, a hibára összpontosítsunk, ne a személyre. Kerüljük a másik fél negatív címkézését és minősítését. Például: „A statisztikákat ezen az oldalon frissíteni kell” ahelyett, hogy „Miért ilyen felületes ezekkel a statisztikákkal?”. Ez a megközelítés elkerüli a személyeskedést és a másik fél védekező reakcióját.
Zárjuk le a beszélgetést barátságos hangnemben. Ezzel megerősíthetjük, hogy a visszajelzés célja a fejlődés és a támogatás volt, nem pedig a kritizálás vagy a hibáztatás. Egy pozitív zárás segít fenntartani a jó kapcsolatot és az együttműködési szándékot.
A kritika művészetének elsajátítása időt és gyakorlatot igényel, de a befektetés megtérül. A helyesen gyakorolt kritika nem csak a munkahelyi teljesítményt javítja, erősíti a munkahelyi kapcsolatokat is. Az empátia, a megfelelő időzítés és a tiszteletteljes kommunikáció kulcsfontosságúak.
Ahogy egyre többen ismerik fel a kritika adásának fontosságát és módját, úgy válhat a munkahely egy harmonikusabb és eredményesebb közösséggé. A konstruktív visszajelzés gyakorlása nem csak a munkavállalók elégedettségét növeli, hanem a szervezet egészének sikerét is elősegíti.