Világos, egyértelmű kommunikáció: A pontatlan kommunikációból félreértések származnak, ami szorongóvá teheti a dolgozókat. Amikor nem vagyunk benne biztosak mi a feladat, akkor az rossz érzéssel tölt el, hiszen nem tudjuk pontosan mi a feladat, amit el kellene végeznünk. A pontos kommunikáció a vállalat alapjait képezi, mégis gyakran akadozik és lassítja a feladatok elvégzését. A munkahelyi stressz csökkentésének egyik legfontosabb lépése a világos és barátságos kommunikáció.
Támogatás nélkül hiányozni fog az elköteleződés
A munkavállalók, ha nem érzik a vezetőik támogatását és azt, hogy figyelmet kapnak, fontos a véleményük, sohasem lesznek valóban elkötelezettek. A napunk nagy részét a munkahelyünkön töltjük, szinte a második otthonunk és ebben a hosszú időben egyáltalán nem mindegy hogyan érezzük magunkat. Vezetőként nem leszünk gyengekezűek, ha barátságosan, emberségesen és megértően bánunk a beosztottakkal. A bizalomkeltő légkör garancia rá, hogy a dolgozók szívesen jönnek a munkába és nem kell számítani jelentős mértékű fluktuációra.
Mikromenedzselés
Mikromenedzselés: amikor a vezető mindent részletesen meg akar határozni, ami nagyon idegesítő és fárasztó minden érintett számára. Azt érzik nem bíznak bennük és alkalmatlanok arra, hogy megoldjanak egy egyszerű feladatot. Ha valakit felvettünk egy adott feladatra akkor el is fogja tudni azt végezni.
Ha a munkavállalók által elvégzett feladatok hibásak, annak a nem megfelelő képzés lehet az egyik oka. Érdemes megkérdezni a dolgozókat miben szeretnének fejlődni és kapjanak lehetőséget különböző képzéseken való részvételre.
A munkahelyi stressz csökkentésének módjai
Világos, érhető kommunikáció: A szóbeli és írásbeli kommunikációnk mindig legyen világos, egyértelmű és érhető. Írásbeli kommunikációban mindig ellenőrizzük megválaszoltunk-e minden feltett kérdést. Gondoljuk át a beosztottnak rendelkezésére áll-e minden információ ahhoz, hogy el tudja-e végezni a rábízott feladatot.
Legyünk empatikusak: Egy vezetőnek, akinek közvetlen beosztottjai vannak empatikusnak kell, hogy legyen, és a döntések során annak következményeit a dolgozók szemszögéből is meg kell, hogy vizsgálja. Az empátia az érzelmi intelligencia része és mint minden más képességünk ez is fejleszthető például asszertivitás tréning keretei között. A munkavállaló akkor fogja magát jól érzeni a munkahelyen, ha úgy érzi meghallgatják a gondjait, megbecsülik és megértőek vele. Ebben az esetben pszichésen biztonságban érzik magukat és nem foglalkoztatja őket a munkahelyváltás gondolata.
Döntési jogkörök: A menedzser feladata eldönteni a dolgozókat mennyi jogkörrel ruházza fel. Ha a dolgozó bizonyos kérdésekben önállóan dönthet, akkor megbecsültnek és magabiztosnak érezheti magát. A motivált és megbecsült dolgozó pedig kreatív és szorgalmas lesz. Vezetőként pedig több időnk lesz, amit saját magunkra fordíthatunk, például arra, hogyan válhatunk még jobb vezetővé.
Fejlődés minden téren: Keressük a fejlődés lehetőségét szakmailag és a személyiségünk vonatkozásában is. A munkaerőpiac igényei folyamatosan változnak és nagyfokú alkalmazkodást kívánnak a munkavállalóktól. A képzési lehetőségek biztosítása magabiztosabbá teszi az alkalmazottakat és kevésbé tartanak majd az új feladatoktól. A tehetséges dolgozók megtartása miatt is kiemelten fontos, hogy lehetőséget biztosítsunk a fejlődésre. Megfelelő tudás birtokában nem fognak azon aggódni vajon el tudják-e végezni a rájuk bízott feladatokat. A megfelelő, jól érthető kommunikáció pedig segít csökkenteni a stresszfaktorokat.