Napjainkban egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a csoportos coaching különböző formái, önmagukban, tréning után követésként vagy a komplex szervezetfejlesztési folyamat részét képezve.
Számos cél eléréséhez használhatjuk, többféle módon, mert remekül igazítható többféle szervezeti kontextushoz, emellett igen hatékony fejlesztési eszköz. Sokrétű felhasználási lehetőséget kínál és a segítségével egyidőben több tanulási szintet lehet aktivizálni.
Cél az egyéni elakadások megoldása
A csoportos coaching a gyakorlatban az egyén csoportos formában való fejlesztése. A fejlesztés célja az egyén, az ő kompetenciájának növelése a cél az adott téma összefüggésében. Az ülések központja az egyéni elakadások megoldása. Az egyes résztvevők célja más és más, különböző dolgokban szeretnének előrébb haladni. A csoportos coaching nem tévesztendő össze a team coachinggal, mert ott a fejlesztési cél közös és a csapatszintű jelenségek vannak a központban.
A csoportos coaching tulajdonképpen egy bizonyos csoportja rendszeres időközönként találkozik, azzal a céllal, hogy fejlődjenek, ők készségeket és kompetenciákat alakítsanak ki. A tanulás az egymással való gondolatcsere és interakció során jön létre. Nagyobb létszámú csoport esetén bizonyos hatások akár többszöröződhetnek is, hiszen egy adott jelenségre egy egész csoport reagál, nem csupán egy coach. A csoport ereje jelentősen elősegítheti az egyén fejlődését, akár nyomásgyakorlással amikor az egyén el szeretné kerülni a konfliktust, akár azzal, hogy katalizátorként van jelen az egyén belső erőforrásainak aktiválására. A csoport segítségével az egyén ráláthat a saját vakfoltjaira és új nézőpontokat ismerhet meg, amire a csoport nélkül nem látott volna rá.
A csoportos coaching a történeten túlmutatva az emberrel dolgozik, mindaz, ami az egyéni coaching része, megjelenhet a csoportos ülések során.
A csoportos coaching jellemzői:
Az ideális létszám 5-8 fő, ami elegendő ahhoz, hogy sokszínűek legyenek a meglátások, de még nem vész el a lényeg a sokféle vélemény sűrűjében. Így minden résztvevő aktív lehet, kaphat figyelmet.
A csoportösszetétel igazodjon a fejlesztési folyamat céljához. A résztvevők lehetnek a szervezet azonos szintjén és különböző szinteken is és úgy is működhet, ha a résztvevők különböző cégektől érkeznek. Mindegyiknek más-más hozadéka lehet. Például ráláthatunk, hogy egy felsővezetőnek is lehetnek hasonló megoldani valói, mint nekünk. Beleláthatunk a különböző szintek dilemmáiba és ezzel szélesebb látókörre tehetünk szert. Vegyük figyelembe, hogy a csapat összetétele milyen módon tudja támogatni a fejlesztési célt.
Célszerű egy nyitóülést tartani, ahol szerveződik a csoport és kialakulnak a keretek. A résztvevők felkészültségi szintje alapján akár olyan kompetencia fejlesztések is beilleszthetők, mint például az empatikus odafigyelés vagy a kérdezés technika. ezzel gördülékenyebbé tehetők a későbbi ülések. A folyamat kezdetén érdemes tisztázni a felelősségeket. Mi az esthozó felelőssége, a coaché, a résztvevőké és milyen keretek között dolgozik majd a csoport. mi történik, ha többen is szeretnének esetet hozni és mi mentén halad a folyamat, ha senki sem hoz esetet.
Szerencsés, ha az ülések során minden résztvevő legalább egy alkalommal esethozó. A folyamat záróüléssel fejeződik be, ahol újra megvilágításba kerül a folyamat célja, a közös munka során elért új tudás, az új felismerések és a közös siker. Nagyon fontos összefoglalni, elismerni és megünnepelni az eredményt.