+36-30-123456789 christina.kulcsar@gmail.com

Kommunikálni valamilyen szinten mindannyian tudunk, de mitől válik hatékonnyá? Mi az, amit ezzel kapcsolatosan érdemes megtanítani a gyermekeinknek is, hogy felnőttként ez már ne okozzon számukra gondot. A hatékony kommunikáció segítségével könnyebben megértünk egy másik személyt vagy helyzetet. Ha hatékony kapcsolatteremtésre vágyunk akkor a konkrét üzenet mögötti érzelmi tartalom megértésére kell törekednünk a munkában és magánéletben egyaránt. Ebben sokat segíthet egy kommunikációs tréning is.

Hogyan tehetjük jobbá a kommunikációnkat?

Választhatunk ehhez például kommunikációs tréninget, ahol az elméleti tudás mellett számos gyakorlat is segít a fejlődésünkben. Vannak készségek, amelyeknek mindenképpen érdemes nagyobb figyelmet szentelnünk.

A testbeszéd sokat mond

A kommunikáció nem csupán a kimondott szavaink összessége, hiszen a testünkkel is üzenünk, miközben beszélgetünk. Jó, ha tudjuk mit üzen a testünk beszélgetés közben. A szavainkkal mondhatjuk azt, hogy mennyire nyitottak vagyunk a másik fél és a mondanivalója felé, ha közben karba font kézzel tesszük ezt.
Beszéd közben többnyire tükörként másoljuk a számunkra szimpatikus beszélgetőpartner mozdulatait. másoljuk ahogyan ül, a kézmozdulatait. Ez a is kommunikáció fontos része, használjuk tudatosan.

Tegyünk fel kérdéseket

A beszélgetésnek a szünetek is a részei. A kínossá váló csendet nem érdemes oda nem illő kérdésekkel megtörni vagy ha az időjárásról próbálunk beszélni sem számíthatunk aktív, színes társalgásra. A kérdéseink legyenek inkább olyanok, amelyekkel személyesebbé tehetjük a beszélgetést. Tegyünk fel olyan nyitott kérdést, amely alapján a beszélgetőpartnerünk ki tudja fejteni a véleményét. Például milyen könyvet olvas éppen. A jó beszélgetőpartner számára fontosabb az, hogy ő érdeklődő legyen, mint az, hogy ő maga érdekessé válhasson a beszélgetés alapján. Nem kell, hogy mindenképpen irányítói legyünk a beszélgetésnek, hagyjuk kibontakozni a másik felet, ami nem azt jelenti, hogy kukán hallgassunk. A saját kapcsolódó véleményünket, tapasztalatainkat is megoszthatjuk a beszélgetőpartnerünkkel a témában és támogató kérdésekkel tovább szőhetjük a beszélgetés fonalát. Néha pedig a csend is helyet kaphat a párbeszédek között, ha mindezek mellet még asszertív a hozzáállásunk akkor nyert ügyünk van.

Adjunk visszajelzést a beszélgetőpartnerünknek

Előfordulhat, hogy a beszélgetés során az egyik fél nem érti vagy másképp értelmezi az elhangzottakat, ezért fontos a visszajelzés. Ez történhet úgy, hogy összefoglalva elismételjük a hallottakat, amivel biztosítjuk a másik felet arról, hogy odafigyelünk rá, másrészt az is kiderülhet, ha másképp értelmezünk valamit, mint ahogyan ő gondolja. Néha elég lehet egy-egy bólintás vagy helyeslés is, amivel biztosítjuk a másik felet arról, hogy figyelünk rá.

Amit nem lehet eltúlozni: empátia

Ha őszintén szeretnénk kapcsolódni a másik fél közléseihez, elengedhetetlen, hogy bele tudjunk helyezkedni a helyzetébe. Ehhez empátiára van szükség. Képesnek kell lennünk arra, hogy belehelyezkedjünk a másik helyzetébe, látnunk kell az ő szemszögéből, mi a véleménye a hallottak alapján, hogy érzi magát az adott szituációban. A kommunikáció legalább kétirányú folyamat és ahhoz, hogy a beszélgetőpartnerünk meghallgatva és komfortosan érezze magát nem elég, ha megosztjuk vele a nézőpontjainkat.

A hallgatás is fontos

A beszélgetés nagyon értékes része amikor csupán figyelünk a beszélgetőpartnerünkre, mert kíváncsiak vagyunk rá mit gondol, mit érez és ebből mennyit oszt meg velünk. Amikor a másikra figyelünk olyan dolgokat tudhatunk meg amelyek fontosak a beszélgetés és a kapcsolat szempontjából egyaránt. Nem mindig könnyű csupán hallgatni és nem beszúrni a véleményünket, de érdemes dolgozni rajta.

Mosolyogjunk sokat

Van az a kommunikációs helyzet amikor a válasz csupán egy szívből jövő mosoly, ami ragyogóvá teszi a napunk további részét. Ahhoz, hogy sok mosolyt kapjunk igyekezzünk minél többet adni mi magunk is, a boltban a buszon és bármilyen más társas szituációban.