A hiteles vezetővel kapcsolatosan egyre gyakrabban szóba kerül az önismeret, egyáltalán nem véletlenül. Számos kutatási eredmény igazolja, hogy amikor elismerjük a saját értékeinket megnő az önbizalmunk, kibontakozik a kreativitásunk, okosabb döntéseket hozunk, jobbá válik a kapcsolatteremtő képességünk és javul a kommunikációnk. Nagyobb eredményeket érünk el a munkában és megnöveljük az esélyt a ranglétrán való előre lépéshez, ha saját üzletünk van ott is nagyobb sikereket érhetünk el.
Az önismeret fejlesztés fontossága
Szakemberek, vezetők és vállalkozók bevonásával kiterjedt kutatást végeztek önismeret témában, ami figyelemre méltó eredményeket hozott. A vizsgálatok célkitűzése megtudni mi is valójában az önismeret, miért fontos a számunkra és milyen módon növelhetjük. Sokan gondolják magukról, hogy megfelelő önismerettel rendelkeznek, azonban ez korántsem teljes, ugyanakkor némi energiaráfordítással fejleszthető. Átfogó kutatások szerint csupán az emberek 10-15 százaléka rendelkezik elegendő önismerettel.
A kutatás során három fő tényre derült fény, amelyek segítenek a vezetőknek tisztábban látni önmagukat. Ezeket részletesen feldolgozzuk a vezetői tanácsadás résztvevői számára.
- Az önismeretnek két típusa van
- A tapasztalat és a hatalom gátja az mélyebb önismeretnek
- A magunkba tekintés nem elegendő a mélyebb önismeret eléréséhez
Vannak, akik az önismerete képességként definiálják, tehát képesek vagyunk rá, hogy figyelemmel kísérjük a belső világunkat. Mások különbséget tesznek aközött ahogyan önmagukat látják és ahogyan mások tekintenek ránk.
Belső önismeret
Mennyire látjuk tisztán mi az, ami igazán fontos a számunkra, mi az, ami igazán lelkesít, mik a céljaink, melyek az erősségeink, mi aza miben fejlődnünk kellene, milyen hatással vagyunk másokra. A mély belső önismerettel rendelkező személy nagyobb eséllyel indulhat egy magasabb beosztásért, jobbak az emberi kapcsolatai és boldogabb az élete. A belső önismeret hiánya szorongáshoz és depressziós állapothoz vezethet.
Külső önismeret
Annak megértése, ahogyan a külvilág lát minket. Minél inkább érzékeljük mások hogyan látnak minket annál empatikusabbá válunk és annál inkább figyelembe vesszük mások nézőpontjait. A belső és a külső önismeret között a kutatások szerint nincs összegfüggés. Nem érvényes az a nézet, hogy a jó belső önismerettel rendelkező egyének jó külső önismerttel rendelkeznek és fordítva.
Az önismeret archetípusai
Befelé tekintők: mély belső önismeret, kevés külső önismeret. A személy elég jól ismeri önmagát, de a gyakorlatban nem teszi próbára. Nem kíváncsiak mások visszajelzéseire, és arra sem kíváncsiak miben fejlődhetnének még, ezzel veszélyeztetik a kapcsolataikat és akadályozzák saját magukat a sikerek elérésében.
Keresők: minimális belső önismeret, kevés külső önismeret. Nem sokat tudnak saját magukról és azt sem tudják a dolgozóik milyen véleménnyel vannak, aminek az lehet az eredménye, hogy nem sikerül velük megfelelő kapcsolatot kiépíteni és elég magas teljesítményt nyújtani.
Tudatosak: magas szintű belső önismeret és külső önismeret. Céltudatos vezető, aki tudja ki ő és mit akar elérni, emellett nyitott a mások róla alkotott véleményére és beépíti az önismeret további fejlesztésébe. Él az önismeret előnyeivel.
Másoknak kedvezők: alacsony szintű belső önismeret, kiemelkedő szintű külső önismeret. Mindenben másoknak akar megfelelni, ezért olyan döntéseket hoznak, amelyek akadályozzák a sikerek elérésében, ezzel gátat szabva az önmegvalósításuknak.
Vezetői tanácsadás
Lényeges, hogy a külső és a belső önismeret egyensúlyban legyenek egymással. A vezető egyik fontos feladata ezen dolgozni, hogy tisztán lássa saját magát, az értékeit és a fejlesztendő területeket is, emellett annak megértése is fontos hogyan látják őket mások és miért éppen így. Ha ezt fejlesztést kíván a vezetői tanácsadás remek lehetőséget kínál rá.
A tapasztalat és a hatalom gátja lehet az önismereti fejlődésnek
A kutatások szerint az általános vélekedéssel ellentétben az emberek nem minden esetben használják a saját tapasztalataikat és a magas szintű tudásuk sem nyújt védelmet a számukra a hamis információktól, épphogy a jelentős tapasztalat tompítja el az éberségüket. Minél magasabb pozícióban van egy vezető annál nagyobb az esély rá, hogy túl fogja értékelni a saját képességeit. Ennek a fő oka, hogy fölötte már kevés ember van, aki hiteles visszajelzést adhatna, ha esetleg nyilvánvalóan hibázik vagy téved. az is jelentős hatású, hogy egy nagyhatalmú vezetőnek kínos megmondani, ha téved, mert hatalmánál fogva sértődöttségében akár ki is rúghatja a tévedést felismerő és azt jelezni is hajlandó munkatársat. Arról nem is beszélve, hogy a hatalom növekedésével párhuzamosan csökken a vezető hajlandósága a mások véleményének figyelembevételével kapcsolatosan.
A legsikeresebb vezetők jellemzője, hogy rendszeresen konstruktív visszajelzést kérnek olyanoktól, akik jóindulatún hajlandóak az igazságot megmondani nekik.
Az önvizsgálat nem minden esetben javítja az önismeretet
A kutatások érdekes tapasztalata, hogy a sokat foglalkoznak a miértekkel a gondolataikkal érzéseikkel kapcsolatosan, elégedetlenebbek, mint mások és az önismeretük is alacsonyabb szintű. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a miértek keresése körbe-körbe visz, mivel nem férünk hozzá a tudatalattink működéséhez, tehát valódi választ sem kaphatunk. A magyarázatul kitalált igaznak tűnő, de hamis válaszok pedig nem nyújtanak megoldást a problémáinkra.
Az önismereti munka vezetői erény
Megoldást jelenthet, ha a miért helyett azt kérdezzük: mit tehetnék másképp, hogy a jövőben ez megváltozzon? A múlt értelmetlen mintáiba való beragadás helyett ezzel felbukkanhatnak a megoldások. Azok a vezetők lehetnek hosszú távon, akik az önismeretük mindkét aspektusát használják és akik nyitottak rá, hogy meghallgassák az építő kritikát a döntéseikkel, viselkedésükkel kapcsolatosan. A miértek helyett a mit-re kérdeznek rá ezzel learatva az önismeretük folyamatos fejlődéséből származó számos előnyt. A vezetőfejlesztés során ez a téma központi helyet foglal el.