+36-30-123456789 christina.kulcsar@gmail.com

Vezetőnek lenni, embereket vezeti egyáltalán nem egyszerű dolog. Az egyik nem túl hálás feladat a konfliktusok megfelelő kezelése, érvek pro és kontra ütköztetése, mert ez visz előbbre. Ezáltal fejlődik a világ, a cégünk és mi magunk is. Van néhány megfontolásra érdemes alapelve, amelyet felhasználhatunk a viták és érvelések tárgyában.

Üdvözüljük a mienktől különböző véleményt!

A régi mondás szerint: „Amikor a két fél mindenben egyetért az egyikük felesleges.” Ha olyan megoldásra váró kérdés merül fel, amelyre mi még nem gondoltunk, legyünk hálásak amiért időben felhívták rá a figyelmünket. Talán éppen ez az új nézőpont segít majd a későbbiekben egy súlyosabb hibát elkerülni.

Az első benyomás nem minden

Egy a számunkra kényelmetlen helyzet nyilván ellenkezést vált ki belőlünk és védekezésre kényszerülünk. Ilyenkor jobb, ha előbb csöndben kivárunk. Egy hirtelen védekező reakcióval több kárt okozhatunk magunknak, mint hasznot.

Minden esetben őrizzük meg a hidegvérünket

A megítélésünket jelentősen befolyásolja mi az, ami kihoz a sodrunkból és hogy mennyire tudunk nyugodtak maradni érzelmileg megterhelő helyzetekben. A közösség, a munkatársaink számára vezetőként példaként szolgálunk a viselkedésünkkel, bármilyen is legyen az.

Mindig hallgassuk meg a másik felet

Adjunk lehetőséget a másik félnek, hogy elmondhassa a véleményét és azt is mit érez. Ne vágjunk a szavába, ne szakítsuk félbe. Ne támadjuk le és ne is védekezzünk: mindez csak ront a helyzeten és falat emel közénk. E helyett inkább a megértés szobra legyünk.

Keressük meg a közös pontokat

A velünk egyet nem értő vitapartner meghallgatása után, keressük meg a közös pontokat, amelyekben megegyezik a nézőpontunk.

Ne szépítsük a dolgokat!

Legyünk őszinték önmagunkhoz és a vitapartnerünkhöz is. Ismerjük el, ahol hibáztunk és ezt valljuk is be. Kérjünk érte elnézést. Ezzel jelentősen csökkenthetjük a vitapartnerünk hevességét és kevésbé lesz védekező jellegű a vitastílusunk. gondoljuk át a másik fél véleményét és erről őt magát is biztosítsuk. A másik félnek talán minden pontban igaza van. Ezen a ponton még elég könnyen elismerhetjük a másik fél igazát, mert később már az a kínos helyzet állhat elő, amelyben megkaphatjuk, hogy mindent megpróbáltak, de hiába, nem hallgattunk rájuk.

Köszönjük meg a ránk szánt értékes időt! Aki választja, hogy beszélgetést kezdeményez egy adott témáról, őt éppen úgy érdekli az adott téma, mint minket. Tekintsük őt segítőnek, aki támogat miket, így vitapartnerből baráttá szelídíthetjük.

Mielőtt bármilyen konkrét lépést tennénk adjunk időt magunknak és a másik félnek is a megoldandó átgondolására. Ha szükséges javasoljunk egy új időpontot a konfliktus generálta kérdések újbóli megvitatására. A találkozóra felkészülten érkezzünk. Gondoljuk át előtte magunkban a leglényegesebb kérdéseket.

  • Igaza van-e a másik félnek, legalább részben?
  • Mi az, amit mi tanulhatunk a véleményéből?
  • A mi nézőpontunk megvalósulása esetén megoldódik-e az adott helyzet?
  • A másik fél a válaszunk hatására közelebb kerül hozzánk vagy még inkább eltávolodik?
  • A válaszunk milyen irányba viheti el a számunkra értékes emberek rólunk alkotott véleményét?
  • Nyerünk vagy vesztünk és a nyerés milyen áron fog sikerülni?
  • Ha nem teszünk semmit, a probléma megoldhatja-e önmagát?
  • Mit tanulhatunk ebből a szituációból?